Írja le az emberi körférisz életciklusát. Szántóföldi növények vetőmagtermesztése és kereskedelme

Támogass te is!

A Nemzeti Munkaügyi Hivatal - Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság Honlapja

A Biomphalaria tenagophila nevű tányércsigafaj populációjára véletlenül bukkant rá két zoológus, dr. A tudósok a magyar-román határtól 50 kilométerre levő, Bihar megyei Robogány Robogani melegvízű forrásának kifolyójában egy endemikus és azóta már feltehetően kipusztult faj egyedei után kutattak, amikor megtalálták a csigát. Az általuk begyűjtött egyedeket dr. Majoros Gábor és dr. Földvári Gábor parazitológusok azonosították anatómiai és molekuláris biológiai módszerekkel a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar Parazitológiai és Állattani Tanszékén.

Fűrészlap hajtogatása kézzel.

Potenciális veszély A felfedezés jelentősége, hogy ez a csigafaj egyike a vérmételykór ismert köztigazdáinak a köztigazda olyan organizmus, amelyben a parazita az életciklusának egy bizonyos szakaszában fejlődik. A vérmételykór vagy más neveken bilharziózis vagy schistosomiazis egy, a vérerekben megtelepedő laposféreg okozta megbetegedés, amely a malária után a legtöbb embert fertőző parazitás bántalom napjainkban. A vérmételykór jobbára csak a Föld meleg égövi területeire jellemző, miután a férgek lárvái életciklusuk egy bizonyos szakaszában olyan csigafajokban fejlődnek, amelyek csak a soha be nem fagyó, melegebb vizekben tudnak megélni.

Biomphalaria tenagophila A betegséget okozó laposféreg lárváit eddig még szerencsére nem találták meg a robogányi csigákban, tehát a kerek féreg földrajzi eloszlása felfedezett állomány nem jelent közvetlen közegészségügyi veszélyt.

A testükben vérmételyt hordozó emberek azonban a világ minden táján megfordulhatnak, és a belőlük széklettel, vizelettel külvilágba jutott peték fertőzővé tehetik a vizekben élő Biomphalariákat.

3001 VÉGSŐ ŰRODISSZEIA

Robogányban a falusiak fürdésre és mosásra használják a forrást, ezért fokozott kockázatot jelent az állomány esetleges fertőződése. A most megtalált Biomphalaria populáció potenciális veszélyt jelenthet a vérmételykór európai terjedése szempontjából — figyelmeztet a sajtóközlemény.

Évek óta a szomszédban élnek A csigákat először ben találták, azóta követik nyomon a populációt, ami stabilnak és életképesnek látszik — mondta az Indexnek dr. Korábban sem Európában, sem a mérsékelt égövben máshol nem bukkant még fel ez a csigafaj, és egyelőre nem ismert, hogy miként telepedhetett meg Robogányban. A Biomphalariát díszállatüzletekben sem lehet kapni, tudományos célú tenyészeteket viszont szoktak laboratóriumokban tartani, hogy a vérmétely fejlődését tanulmányozzák.

Magyarországon nincs ilyen tenyészet. Eddig is voltak példák arra, hogy a mérsékelt övi területeken megfelelő körülmények között írja le az emberi körférisz életciklusát langyosvizű forrásokban vagy üvegházakban trópusi fajok telepedtek meg, ez az írja le az emberi körférisz életciklusát most arra figyelmeztet, hogy a trópusi jövevények között olyanok is lehetnek, amelyek járványügyi szempontból kockázatot jelentenek.

A kutatók arra hívják fel a figyelmet, hogy fontos lenne felkészülnünk az ilyen fajok betelepülésének korai felismerésére és emiatt a hazai melegvizek élővilágának felmérését és rendszeres monitorozását javasolják.

Csigából emberbe A vérmételykór terjesztői a Schistosoma nembe tartozó laposférgek.

A most megtalált Biomphalaria csiga a Schistosoma mansoni faj köztigazdája, amely a betegség bélrendszert fertőző változatáért felelős és leginkább Dél- és Közép-Amerikában, illetve Afrikában terjedt el. A féreg életciklusának elején az emberben élősködő kifejlett mételyek nőstényei a vérbe ürítik a petéiket, amelyek kifúrják az érfalat, és a belekbe vagy a húgyhólyagba jutnak, ahonnan a vizelettel és széklettel kijutnak a külvilágba.

A külvilágban a petékből kikel az első lárva, amely ha olyan vízbe kerül, ahol él a köztigazda csigafaj, befúrja magát a csigába, és abban megsokszorozódva további lárvaalakokká alakul.

• Az Európai Unió L /
• (PDF) Ökoiskolai útmutató - Gépészeti szakmacsoport | Attila Varga - willmark.hu
• Hogyan kell tablettát használni férgek számára

Ezek a lárvák kifúrják magukat a csigából és a vízbe kerülnek. Az úszó lárvák a vízben fürdő, vagy egyszerűen csak a vízzel érintkező ember vagy állat bőrébe fúrják magukat, majd onnan az erekbe jutnak és a keringéssel eljutnak a megtelepedési helyükre, ahol ivarérett métellyé válnak.

A hím és a nőstény mételyek párt képeznek, petéket termelnek, amelyek a véráramba jutnak és a ciklus kezdődik előről.

Egy kifejlett nőstény vérmétely évig él az emberi szervezetben, a belek és a máj ereiben. A betegség első tünete viszkető kiütés ott, ahol az állatok a testbe jutottak. Néhány hét múlva láz jelentkezik, amit hidegrázás, hasi görcsök, véres hasmenés és izomfájdalmak kísérhetnek.

Prológus: Az Elsőszülöttek Nevezzük őket Elsőszülötteknek. Nem emberek voltak, még csak emberszerűek sem, de hús és vér lények, és mikor kitekintettek az űr mélyébe, félelmet éreztek, csodálatot — és magányt. Így, amint megszerezték a szükséges tudást, nekivágtak a csillagvilágnak, hogy társaságot keressenek maguknak. Felderítő útjaik során az élet sokféle formájával találkoztak, s ezernyi világon kísérték figyelemmel a fejlődés működését. Sokszor látták, hogy az értelem fénye fölvillan, aztán belevész a kozmikus éjszakába.

A betegség krónikus gyulladásokat, máj- és lépmegnagyobbodást is okozhat. A vérmételykór gyógyszerrel kezelhető, de a fejlődő országokban erre sokszor nincs lehetőség.

Egyes becslések szerint évente körülbelül 20 ezer ember halálához járul hozzá a vérmételykór.