A malária plazmodium invazív formája, Zümmög, csíp, szív

Nehéz a vérszívókkal bírni, irtásuk pedig másra nézve is veszélyes. Soha nem látott tömegű szúnyogot hozott az idei kora nyár — harsogják a címek, s bár semmi esetre sem vonnánk kétségbe sok száz­ezer honfitársunk tapasztalatát, annyit előrebocsátanánk, hogy az efféle állítások nehezen igazolhatók, az elmúlt évtizedek szúnyoginváziói csak bajosan vethetők össze.

De tényleg, ilyenkor mit is kéne vizsgálni?

A szúnyograjok becsült létszámát? A szúnyogok által megcsípettek vagy egyenesen a konkrét szúnyogcsípések számát?

Betelepülők és őshonosok

Vérpreferenciák Természetesen a szúnyogkutatók is komolyan veszik a panaszokat, és már jó ideje keresik a választ arra, milyen természeti folyamatok szabályozzák az évről évre kialakuló szúnyograjzások dinamikáját. Az aktuális meteorológiai és vízügyi forgatókönyv természetesen a szúnyogok számának elszaporodása mellett szólt: az átlagosnál melegebb és szárazabb márciust és áprilist rendkívül csapadékos igaz, viszonylag hűvös május követte, majd jött a hirtelen melegedés és a számos folyónkon így a Dunán is levonuló, hosszan tetőző árhullám.

Mindezek a körülmények együttesen számos szúnyogfaj szaporodásának kedveztek.

Amikor ezekre a repülő rovarokra panaszkodunk, néhány tucat speciális csípőszúnyogfajra szoktunk gondolni a malária plazmodium invazív formája ezek azok a szúnyogfélék, amelyek nőstényeinek szüksége van a vérünkben található tápanyagokra ahhoz, hogy ivadékaik petéit elhelyezhessék az álló, mérsékelten mozgó, illetve pangó vizekben. Hangsúlyozzuk: még a csípőszúnyogok többsége sem az emberi vért preferálja, annál sajnálatosabb, hogy e néhány százaléknyi rajongónk ennyi kellemetlenséget tud okozni.

Ha akarom, a karom a karommal vakarom Fotó: Narancs Emellett számtalan szúnyogféle például az árvaszúnyog is él környezetünkben, amelyek a légynek sem ártanak a malária plazmodium invazív formája ellenben fontos szerepet töltenek be a táplálékpiramisban. Ám ökológiai jelentőségüket kevésbé szoktuk honorálni, és a tömeges légi és földi gyérítések során más, papíron nem megcélzott rovarfajokhoz hasonlóan ők is áldozatul esnek, ami nem csupán az ő populációikat, hanem a belőlük táplálkozó fajokét pl.

A szúnyogkutatók vizsgálódásai alapján állíthatjuk, hogy e pillanatban Magyarországon mintegy 50 őshonos és még további 3 invazív csípőszúnyogfaj él — de valójában már ezek tulajdonságai, viselkedése is sok esetben annyira eltérőek, hogy az elszaporodásuk faktorait is nehéz közös nevezőre hozni.

Házi szúnyog Culex Pipiens Fotó: Wikipédia A leggyakoribb és emberi szempontból legkellemetlenebb a malária plazmodium invazív formája közé tartozik az erdőkben, parkokban egész nap támadó, pocsolyákban pár nap alatt kikelő, kecses, hosszú lábú gyötrő szúnyog Aedes vexansa vízparton nyaralók vagy ott élők életét pokollá tevő zömök mocsári szúnyog Coquillettidia richiardiia foltos szúnyog Culex modestus és a fűtött lakásokban télen is vért szívó, a pangó házi vizekben, ciszternákban is kikelő házi szúnyog Culex a malária plazmodium invazív formája molestusutóbbi a dalos szúnyog egyetlen, emberre is pályázó, a nyugat-nílusi lázat is terjesztő alfaja.

Aedes Vexans azaz gyötrőszúnyog Terjesztők Már az sem mindegy, hová rakják a petéiket: a hol együtt járó, bár inkább egymást követő vérszívás és párosodás után a nőstény vagy egyenként a vízfelszínre Anopheles-féléknélvagy a nedves növényi részekre, kövekre, talajra, faodúba Aedes és Ochlerotatus fajoknálesetleg csomókban, tutaj formájában Culex-félék helyezi el petéit. Ez már csak azért is fontos információ, mert a csípőszúnyogok elleni védekezés leghatékonyabb formája az lehetne, ha a lárvák élőhelyén közvetlenül végeznének mindenhol, leginkább biológiai alapú irtást.

Elvégre a szúnyog életciklusának legnagyobb részét az egymást követő négy lárvafázisban, a vízben tölti. A nőstények esetén a malária plazmodium invazív formája apparátussal is rendelkező, kifejlett, repülő egyedek imágók porhüvelye már nem sok időt tölt e világban, permetezéses ritkításuk pedig rendre csak átmeneti eredményt hozhat.

Az orvosi mikrobiológia tankönyve

A szúnyog csípése nem csak múló kellemetlenséget okoz, hiszen bűnlajstromán fertőző betegségek terjesztése is szerepel. Magyarországon történetileg a malária volt jelen — a múlt század es éveiig a ritkábban mostanában is előforduló Anopheles messeae és Ano­pheles atroparvus fajok voltak a maláriát okozó Plasmodium vivax egysejtű paraziták gazdái és terjesztői vektorai.

1. Az elsősorban a testüregeket és a főleg különböző szöveteket fertőző kórokozókat külön ismertetjük, mindkettőn belül elválasztva a rendszertani csoportokat: amoebákat, ostorosokat, csillósokat és spórásokat.
2. Helminták teszt
3. Index - Tech-Tudomány - Újra itt a malária, és a magyar szúnyogok simán tudják terjeszteni
4. Támogass te is!
5. Amoebiasis Dr.
6. A szoptató anyának férgei vannak

Hogy mennyire eredményesen sikerült kiirtani a maláriát hordozó állományokat és vele eltüntetni a betegséget, azt jelzi az is, milyen kevéssé él a köztudatban, hogy a malária egykor népbetegség volt nálunk is. És amikor a felmelegedés veszélyeiként emlegetik a maláriaszúnyogok Anopheles-félék újbóli tömeges megjelenését, akkor ne felejtsük, hogy a malária a mostaninál hűvösebb klímában pusztított a Kárpát-medencében — igaz, akkoriban még több volt a láp, mocsár, más vízzel borított terület is.

Invazív, a trópusi, szubtrópusi vidékekről hozzánk tévedő fajokról ma is gyakran esik szó — leggyakrabban az ázsiai tigrisszúnyogról Aedes albopictusamely a közelben Horvátország, Olaszország már stabil populációkkal bír, és főleg teherautók, vonatok szállítmányaival kerül Magyarországra.

A szúnyogkutatók állítják: állandó, megtelepedett, stabil létszámú állomány még nem él nálunk, és a magyar telet sem igazán képesek túlélni ezek a fázós természetű, egzotikus szúnyogok.

Ázsiai tigrisszúnyog Fotó: Wikipédia A kockázataik annál nagyobbak — a világban számos betegséget képesek terjeszteni, nálunk leg­inkább a sporadikusan már előforduló legalább egy őshonos szúnyogfaj által is terjesztett nyugat-nílusi láz vagy a szintén aggasztóan hangzó szívférgesség vektoraiként játszhatnak szomorú szerepet. Mifelénk irtani szokás a kellemetlen, veszélyes, de legalábbis kockázatos fajokat. A maláriaszúnyogokat egykor nálunk is akárcsak Európa és a nagyvilág más fertőzött részein tömegesen kiszórt DDT-vel irtották.

Magyar Narancs - Tudomány - Zümmög, csíp, szív

Az giardia protozoa disease növekvő ám a kutatások által csak részlegesen igazolt egészségügyi aggodalmak miatt e kockázatosnak ítélt, a ragadozó madarak szaporodása szempontjából viszont valóságos csapással felérő, amúgy rendkívül hatékony peszticidet gyakorlatilag a hetvenes évek elejére kivonták a forgalomból.

Azóta újabb és újabb szúnyogirtó szerek jelentek meg a piacon, ám egy sem akadt közöttük, amellyel kapcsolatban ne merültek volna fel erős kétségek. Idővel már nem csupán az emberi szervezetre kifejtett romboló hatástól lehetett tartani, hanem egyes emberi szempontból hasznos, sőt nélkülözhetetlen állatfajok korábban tapasztalható tömeges pusztulásáért is ezeket hibáztatták.

Parazita biológia Absztrakt A Plasmodium knowlesiaz emberben súlyos-halálos maláriabetegséget okozó zoonózis-parazita, csak a közelmúltban lett alkalmazva a humán vörösvértestekkel RBC-kkel folytatott folyamatos tenyészethez. A legvirulensebb humán malária, a Plasmodium falciparum összehasonlításával azonban kevés olyan sejtes eszköz áll rendelkezésre, amelyek biológiai vizsgálatára szolgálnak, különösen a P -fázisú RBC invázió közvetlen vizsgálata. Ez a jelenlegi ismereteinket a kórokozó Plasmodium spp.

Gyérít A szigorúan vett szintetikus kemikáliák közül ma már csak a piretroid-vegyületcsaládba tartozó deltametrin maradt a piacon, amelyet permetezve és földi kiszórással is eljuttatnak a szúnyogok vélt tanyáira. A deltametrines tömeges ritkítás ellenzői viszont kétségbeesetten számolgatják egy-egy kiszórás után a nyomorultul gyógyulás giardiasis után ízeltlábúakat, közöttük számos védett rovart és kulcsfontosságú beporzókat.

És korántsem csak a házi méhekre kell gondolnunk, hiszen a beporzás oroszlánrészét vadon élő méhek és más rovarok végzik. Van természetesen biológiai módszer is, amit Európa boldogabb felén jóval bátrabban alkalmaznak, sokfelé ez a domináns módszer.

A legismertebb és elterjedtebb biológiai gyérítés a Bacillus thuringiensis israelensis Bti nevű talajlakó baktérium toxinját használja fel.

Ez a mikroorganizmus kedvezőtlen körülmények közé kerülve spórát képez, s ennek mint­egy melléktermékeként egy sajátos toxint is termel, amely a szúnyoglárvák bélrendszerébe jutva, az ott uralkodó lúgos kémhatású közegben alakul át valódi, gyilkos szúnyogölővé, ami a szúnyogok középbelén ütött réseken át utat enged számos, a rovarokra végzetes kór­okozó számára a GMO-technológiában a baktérium biológiai méregtermelést kódoló génjeit ültetik át más organizmusokba.

Ez a toxin azonban csupán a szúnyoglárvákra hat, a repülő rovarokra nem érdemes az egész légteret bepermetezni vele. A baktérium által termelt toxint közvetlenül a tenyészővizek felszínére kell juttatni, ami persze macerás, idő- és munkaigényes folyamat.

A kémiai permetezéssel szemben viszont bármely napszakban elvégezhető, és a kiszórás kevéssé érzékeny a kedvezőtlen időjárási viszonyokra.

Annyi azonban biztos, hogy használata előtt a szúnyogkutató szakembereknek alaposan fel kell deríteniük a tenyészőhelyeket, s a kijuttatással sem lehet késni, hiszen kikelés után már bottal üthetik az imágók nyomát, illetve ekkor már csak hagyományos módszerekkel irthatók.