Mint a kovetkeztetes
Tartalom
Következtetés A következtetés mint a kovetkeztetes azzal foglalkozik, hogy az emberek hogyan érvelnek — nem a meggyőzés és a befolyásolás szempontjából, hanem csak az érvek helyességének szemszögéből —, és hogy vajon az emberi gondolatmenet mennyire hasonlít a formális logika által javasolt következtetésekhez. Ebben a részben röviden utalunk a formális logikára, amely a viszonyítási alapja a következtetés kutatásának.
Ezek után felvázolunk mint a kovetkeztetes tipikus következtetési hibát, majd a főbb modellek bemutatása után ismertetünk egy speciális problémát, a Wason-féle négykártya-feladatot, és a feladat kapcsán áttekintjük, hogy a következtetés kutatása milyen általános problémákkal küzd.
Formális logika és következtetés Egyik muzulmán sem keresztény. Egyik buddhista sem muzulmán.
Tehát egyik buddhista sem keresztény. Ez a következtetés helyesnek tűnik.
Érvényesség Nézzük meg, mit is kell jó deduktív, illetve induktív következtetésen érteni.
Nézzünk azonban egy másik példát! Egyik hüllő sem emlős. Egyik macska sem hüllő. Tehát egyik macska sem emlős.
Tartalomjegyzék
Utóbbi következtetés nyilván helytelen, ám a mondatok szerkezete azonos az első következtetéssorunkkal. Nem is olyan könnyű felismerni a hibás következtetéseket. Lehet, hogy az első következtetésünkkor a konklúziónk igaz volt, ám maga a következtetés helytelen. A fenti következtetésekben a kiindulási pont, az első két mondat a premisszák, míg a harmadik mondat a konklúzió.
Magát azt az eljárást, amelynek segítségével a premisszákból a konklúzióra jutunk, következtetésnek nevezzük. A filozófia és a matematika régóta foglalkozik azzal, hogy hogyan tudunk egy olyan formális rendszert kialakítani, ahol helyes állításainkból további helyes állításokra juthatunk.
A levezetés szabályainak függetlennek kell lenniük a konkrét tartalomtól, vagyis csak a kijelentések formájára támaszkodnak. Ezért is nevezzük formális logikának. Számos logikai rendszer ismert és használatos.
Tartalomjegyzék
A formális logika részletei iránt érdeklődők számára Ruzsa Imre és Máté András tankönyve lehet jó kiindulási pont. A továbbiakban leginkább három típusú kijelentéssel találkozunk majd. Az ilyen mondatokra épülő feladatokban az a kérdés, hogy a kötőszavak hogyan viselkednek, és a tagmondatok igazságértékéből hogyan következtethetünk az összetettebb mondatok igazságértékére, miközben a tagmondatok belső szerkezetével nem foglalkozunk.
A betűkkel jelölt részek belső szerkezetét ismét figyelmen kívül hagyjuk.
Induktív érvelés
A logikai feladatok fenti csoportosítását inkább a pszichológusok preferálják, így a különböző feladattípusokat megkülönböztethetik, ám ez a rendszer nem fedi a formális logikai, matematikai és filozófiai szempontokat. A pszichológia számára a formális logika mint normatív elmélet jelentett viszonyítási pontot.
A formális logika azt állapítja meg, hogy hogyan kell helyes következtetésekre jutni, mint a kovetkeztetes ebből kiindulva megvizsgálható, hogy az emberek képesek-e, milyen feltételek mellett és hogyan képesek helyesen következtetni. Természetesen az a kutatók célja, hogy minél több tipikus következtetési hibát feltárjanak, hiszen mint a vizuális illúziók esetében is, a szokásos tévedések a rendszer működési módjáról árulnak el részleteket.
Ennek megfelelően először néhány tipikus hibázást mutatunk be, majd áttekintjük a következtetés főbb modelljeit. Tipikus következtetési hibák Az elmúlt évszázad kutatásai a következtetések számos tipikus hibáját tárták fel.
Lássunk ezek közül néhányat!
Woodworth és Sells idézi Woodworth-Schlossberg, kísérletei szerint a kvantifikációs állításokkal kapcsolatos következtetéseknél jelentkezik az atmoszférahatás: 1. Ha az egyik premisz- sza tagadó szemben azzal az esettel, ha mindkét premissza állítóakkor hajlamosabbak vagyunk tagadó konklúziót levonni, még ha az helytelen is lesz.
Ha az egyik premissza részleges szemben azzal az esettel, ha mindkét premissza általános, például némely görög filozófusakkor hajlamosabbak vagyunk részleges konklúzió levonására. A figurális hatás szerint nem mindegy, hogy a kvantifikációs ítéletek premisszáiban az alany és az állítmány mint a kovetkeztetes sorrendben következnek, ugyanis ennek megfelelően módosulhat a személyek teljesítménye Johnson-Laird, Minden emlős állat.
Tehát minden macska állat. Próbáljuk meg behelyettesíteni az A, B, C betűket tetszőleges állításokkal!
Mint a kovetkeztetes. Induktív érvelés – Wikipédia
A hiedelem torzító hatása szerint, ha a következtetés helyessége konfliktusban áll a konklúzió tartalmával, akkor hajlamosabbak vagyunk a konklúzió tartalma alapján dönteni Evans, : Egyik élelmiszer sem olcsó. Egyes vitaminok olcsók. Tehát egyes vitaminok nem élelmiszerek.
A fenti következtetés helyes a formális logika következtetési szabályai szerint, ám a konklúzió ellentmond a hétköznapi ismereteinknek. Egyik addiktív dolog sem olcsó. Némely cigaretta olcsó. Tehát némely addiktív dolog nem cigaretta. Ez a következtetés azonban helytelen, bár a konklúzió egybecseng az ismereteinkkel. Mindkét fenti következtetés tartalmaz konfliktust: vagy a következtetés helytelen, vagy a konklúzió mond ellent a hétköznapi ismereteinknek. Gyógyszer az enterobiasis számára gyermekeknél esetekben inkább a konklúzió hihetősége alapján döntenek a személyek, vagyis mint a kovetkeztetes első következtetést helytelennek mondják holott logikai alapon helyesmíg a másodikat helyesnek holott logikailag helytelen.
A negációkkal is problémáink vannak.
Egyrészt a tagadó mondatokat nehezebb megérteni és használni. Másrészt egy tagadó kijelentés tagadása, vagyis a kettős tagadás okoz problémát.
4.3. A predikбtumlogika elemei
Érzelmi tényezők is befolyásolják a következtetést. Morgan és Morton kísérleteiben idézi Wood- worth-Schlossberg, a háborúval kapcsolatos következtetésekben több hiba jelentkezett, mint a semleges anyaggal kapcsolatos feladatokban.
Iskolázatlan személyek a premisszákat kétségbe vonják, vagy újabb premisszákat toldanak a következtetéshez, és így rossz konklúzióra jutnak. Novaja Zemlja a messzi északon van.
Milyen színűek ott a medvék?
További példák magyarul is olvashatók Lurija könyvében. Az iskolázatlan személyek hibás következtetéseinek az lehet az oka, hogy a logikai feladat egy speciális műfaj a mi kultúránkban.
Eszerint el kell tekintenünk attól, hogy a feladat hogyan kapcsolódik a valósághoz, és csak a kijelentések zárt, absztrak világával kell törődnünk magyarul lásd Scribner,
